Magyarország az óvatos becslések szerint is 15 éves lemaradásban van az ingatlanállomány energetikai hatékonyságát tekintve. Az ország energiaigényének majdnem felét a lakó és közösségi épületek használják fel.

A hagyományos fosszilis energiahordozók hosszú távon már nem tudják az emberi igényeket szolgálni. (Előzetes becslés: az olaj 20-30 év múlva, a szén: 100-150 év múlva, a földgáz 120-150 év múlva fog kimerülni.) A magyar lakosság szempontjából az energiahordozó import függőség, a földgáz esetében a legsürgetőbb kérdés.

Az Európai Unió fontos célja a fajlagos energiafelhasználás és az energiaimportfüggőség csökkentése. A megújuló energiaforrások növelése másik tendencia. Az EU épületenergetikai célkitűzéseivel a magyar kormányzat is egyetért, amelyek eléréséhez megteszi a szükséges intézkedéseket. Az energetikai tanúsítvány egy olyan hasznos dokumnetum, amely az ingatlan energetikai tulajdonságairól tájékoztat és javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire és irányára.

Végiggondolva, egy autó vásárlása előtt figyelembe vesszük a fogyasztási adatokat, jó, hogy tudjuk, hogy az 12 litert, vagy épp 7-et fogyaszt. A praktikus választás a felelősségvállalás mutatója és kíméli a pénztárcánkat. A háztartási gépek esetében az A+-besorolásút előtérbe helyezzük a C-s besoroláshoz képest. Az autót, a hűtőszekrényt nem egy életre tervezünk, ám egy ingatlan vásárlását annál inkább. Nem ugyanúgy megérdemeljük a tájékoztatást az életterünkről?

A tanúsítvány bevezetésének várható következménye, hogy az alacsony energiafogyasztás, régi épületek esetében az energetikai felújítás, értékké váljon. A cél az, hogy ez a ráfordítás realizálódjon az ingatlan vételárában is.

A tanúsítvány elkészíttetése kötelező adásvétel és bérbeadás esetén. Aki a törvényt nem tartja be, annak azzal kell számolnia, hogy szabálysértést követ el.

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet alapján az alábbi esetekben kötelező a tanúsítvány:

1. MEGLÉVŐ INGATLAN ESETÉBEN:

• Meglévő épületek vagy önálló rendeltetési egységek (lakás, iroda, üzlethelyiségek stb.) eladáskor (ellenérték fejében törénő tulajdon átruházásakor).
• Meglévő épületek vagy önálló rendeltetési egységek (lakás, iroda, üzlethelyiségek stb.) bérbeadásakor.
• 250 m², vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

- Önálló rendeltetési egység fogalma: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.

- Hatósági rendeltetésű épület fogalma: olyan épület, amelyben a hasznos alapterület több mint 50%-át állami vagy önkormányzati szervek igazgatási célú feladat ellátására használják.

2. ÚJ INGATLAN ESETÉBEN:

• 2009. január 1. óta minden esetben kötelező a tanúsítvány elkészíttetése. Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően.

Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását megtagadhatja és az építmény használatát megtilthatja, ha az energetikai tanúsítvány számítása nem igazolja, hogy az építmény a rá vonatkozó energetikai követelményeknek megfelel.

Az adásvételi és bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a tanúsítvány azonosító kódját, és a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az azonosító kód szerinti tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette.
A szerződésnek tartalmaznia kell:

• annak rögzítését, hogy a 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kell-e tanúsítványt készíteni
• a tanúsítvány azonosító kódját
• a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az azonosító kód szerinti tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette.

Az épület vagy önálló rendeltetési egység (lakások, üzlethelyiségek, irodahelyiségek stb.) értékesítése vagy bérbeadásra való kínálásakor a reklámban fel kell tüntetni az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai minőség szerinti besorolását, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll.

Az alábbi esetekben nem kell energetikai tanúsítványt készíteni:

• Az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű épületre.
- Önálló rendeltetési egységekre (lakások, üzlethelyiségek, irodák) esetében kötelező a tanúsítvány megléte, amennyiben az egy 50 m²-nél nagyobb épületben találhatóak. Vagyis egy 20 m²-es garzonlakásra is kell tanúsítványt készíteni és egy 30 m²-es házrészre is, amennyiben az egy 50 m²-nél nagyobb épületben található. Nem kell tanúsítani azonban a fűtelten és hűtéssel nem rendelkező épületek, épületrészek, mint önálló rendletetési egységeket (például egy garázs).


• Az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre
  Üdülőépület lakóházzá való átminősítése esetében azonban a tanúsítvány megléte előírás.
• A legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre.
• A hitéleti célra használt épületre.
• A nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre
• műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.
• A használati engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén.
• Ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt.
• A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosítsáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiahatékonysága. A besorolás a legkedvezőbb "AA++" kategóriától a legkedvezőtlenebb "JJ" kategóriáig terjed. Az FF kategória jelenti az átlagost, a "BB" kategória jelenti a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményt. 2021 január 1-től csak BB kategóriájú új építésű ingatlanokat lehet használatba venni. Egy új építésű ingatlan megújuló energia (napelem, hőszivattyú stb.) nélkül maximum CC kategóriát érhet el.

			Követelmény új építés esetén
AA++		<40%	Minimális energiaigényű
AA+		40 - 60%	Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú
AA		61 - 80%	Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb
BB		81 - 100%	Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő
CC		101 - 130%	Korszerű
DD		131 - 160%	Korszerűt megközelítő
EE		161 - 200%	Átlagosnál jobb
FF		201 - 250%	Átlagos
GG		251 - 310%	Átlagost megközelítő
HH		311 - 400%	Gyenge
II		401 - 500%	Rossz
JJ		>500%	Kiemelkedően rossz

Az energetikai tanúsítványt a tulajdonosnak (eladó vagy bérbeadó) kell elkészítenie és a vevő fele átadási, a bérlő felé bemutatási kötelezettség terheli. A tanúsítványt legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig el kell készítteni.

Az energetikai tanúsítvány készíttetésének költsége az ingatlan eladásakor elismert költségnek számít, illetve az adóalapot csökkentő tényező.

A tanúsítvány értéknövelő beruházásnak számít, így az árával csökkentheti az ingatlan értékesítésből származó adóalapot ami után fizetnie kell a személyi jövedelemadót.

A tanúsítvány 10 évig hatályos, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben az igazolás hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni, ha a tanúsítvány hatálya alatt eladás, vagy bérbeadás történik. Új tanúsítvány készítésével az előző hatályát veszti.

Az energetikai tanúsító feladata az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről hiteles tanúsítvány kiállítása és feltöltése az Országos Építésügyi Nyilvántartásba. Minden meglévő és használt ingatlan esetében kötelező a helyszíni felmérés.

A helyszíni felmérés során a tanúsító az alábbiakat vizsgálja, melyről fényképeket is készít:

• Épület homlokzatainak átvizsgálása .
• Jellemző hőtermelő, és hőtároló berendezés, hőleadók, és annak szabályozásának vizsgálata.
• Fűtött teret határoló épületszerkezetek vizsgálata (pl. padlásfödém, homlokzati nyílászárók).
• Különböző felületek, térfogat mérések.
• Utólagosan készült energetikai korszerűsítések megvizsgálása.

A helyszíni felmérés lakások esetében akár 20 perc alatt, lakóépületek esetében akár 30 perc alatt is elkészíthető.

(A helyszíni felmérést egyedül új épület építésekor lehet elhagyni de csak is abban az esetben a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be. Ekkor a tanúsító a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján végezi el a tanúsítást.)

Hiteles példánynak az országos elektronikus nyilvántartásban található, azonosító kóddal ellátott példány tekinthető. Az azonosító kód 3 betűből és 8 számjegyből áll, például: HET-12345678 (HET jelentése Hiteles Energetikai tanúsítvány).

Az ingatlan és a megrendelő adatai Az ingatlan energetikai osztályba sorolása Az ingatlan energetikai jellemzői, követelményértékei (fűtés, hűtés, légtechnika, melegvíz) A túlmelegedés veszélye nyári állapotban A tanúsító adatai A hitelesítés dátuma

A tanúsítás azonosítókódja (adásvéterli szerződésbe foglalandó) A tanúsítvány QR kódja (A manipuláció elleni védelmet biztosítja, tartalmazza az ET főbb adatait) Az ingatlanról készült fénykép Ingatlanra vonatkozó javaslatok (Ésszerű és megoldható költségcsökkentő korszerűsítések leírása) Aláírás (A tanúsító hitelesítése)

A tanúsító szakembernek alá kell írni és bélyegzőjével ellátni, valamint mellékelni kell a számítást alátámasztó munkarészt és a javaslatokat, így egy hiteles jogszabályoknak megfelelő energetikai tanúsítvány akár 8-30 oldal terjedelmű is lehet az ingatlantól függően. Az energetikai tanúsító köteles az azonosító kóddal ellátott hiteles tanúsítvány aláírt példányát és az alátámasztó munkarészt a megrendelőnek átadni. A tanúsító az általa készített tanúsítványt, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig kötelessége megőrzni.

Bizonyos épületek esetén el lehet végezni a tanúsítást a megelőző 3 év energiafogyasztás-mérése, számlái alapján, az alábbi feltételek teljesülése mellett lehet:

• Legalább 6 lakással rendelkezik az épület. Lakóépülettől eltérő rendeltetésű épület esetén, ha legalább 500 m2-es hasznos alapterületű.
• Ha az épület összesített energetikai jellemzője legalább 130 kWh/m2a (A 130 kWh/m2a feletti fogyasztású épületek jellemzően az 1999 előtt épült és azóta felújítatlan épületek.)
• Ha a tanúsítást megelőző 3 év energiafogyasztásban a legkisebb és a legnagyobb fogyasztású év fogyasztásában 30%-nál nagyobb eltérés nem volt.
• Ha az épületben a belső légállapot szabályozására és a használati meleg víz előállítására csak olyan energiát használtak fel, amit az elmúlt 3 évben hiteles mérőegységgel mértek, és ha a tanúsítást megelőző 3 évben az épületet rendeltetésszerűen használták és rendeltetésváltás nem volt.

Figyelem, a számla alapján készített tanúsítvány csak épületre vonatkozhat, tehát például egy hétlakásos társasház egyetlen lakásának gázszámlája továbbra sem alkalmas a lakás besorolására.

Az energiaszámlák alapján készített tanúsítvány azonban csak 3 évig lesz érvényes, utána újra el kell készíttetni. Természetesen ezen feltételek fennállása esetén is végezhető számításos módszerrel a tanúsítvány kiállítása, így az 10 évig lesz érvényes.

Fontos, hogy ez a lehetőség csak TELJES épületre vonatkozik, önálló rendeltetési egység (pl.: lakás) tanúsítását továbbra is a korábbi gyakorlatnak megfelelően helyszíni felmérésen alapuló számítással lehet csak végezni, ami 10 évig érvényes.

2021. után minden újonnan épülő épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie, így aki 2020. december 31-ig használatba veszi épületét, még enyhébb követelményeknek felelhet meg. Azonban ha most nem közel nulla energiaigényű szintre készül az épület, 5-8 év múlva már elavultnak fog számítani.

Az épület fal, tető és egyéb, külsőtérre néző felületein a követelmények kielégítéséhez a legáltalánosabb esetben, a leggyakrabban alkalmazott ásványgyapot és polisztirol hőszigetelések tekintetében 16-30 cm hőszigetelés alkalmazása szükséges. Alkalmazhatóak természetközelibb építőanyagok is, akár újrahasznosított papír, len, kender, gyapot, de akár, nagyobb vastagságban (30-60 cm) szalma vagy nádpalló is megfelelhet, a tűzvédelmi szabályok figyelembe vételével. A hőszigetelés kiváltható továbbá jó hőszigetelő képességű nagy vastagságú (40-60 cm) könnyű falazó anyagokkal is.
Az ablakok esetében háromrétegű üvegezés alkalmazása nem feltétlenül szükséges. Sőt a déli oldalon a napenergia hasznosulását a 3 üvegréteg kedvezőtlenül befolyásolva, rontja az épület megújuló-energiahasznosításának mértékét.

A követelmények kielégítéséhez az épület határoló felületein alkalmazott nagy hőszigetelő-képesség elérésen felül, a megújuló energiák hasznosítására is gondolni kell. BB vagy annál jobb besorolást az az épület, vagy annak önálló rendeltetési egysége kaphat, amelyikben a megújuló energia részaránya legalább 25%.
Példák a megújuló energiák alkalmazására:

• Fatüzelésű faelgázosító kazán, esetleg pellet kazán alkalmazása. Annak érdekében, hogy nyáron ne kelljen tüzelnünk, érdemes a használati meleg víz ellátására napkollektorral kiegészíteni a rendszert.

• Napelem, szélgenerátor alkalmazása
• Naptér építése
• Hőszivattyúk alkalmazása

Az energetikai tanúsítvány elkészítése speciális vizsgálatokat és számításokat igényel és csak az végezheti aki rendelkezik energetikai tanúsítói jogosultsággal. Aki energetikai tanúsítói tevékenységet kíván folytatni, azoknak rendelkeznie kell az alábbi feltételekkel:

• Nem áll energetikai tanúsítói tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
• Büntetlen előélet.
• A szakirányú felsőfokú szakképzettség megléte.
• A szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követő szakmai gyakorlati idő megléte.
• Jogosultsági vizsga eredményes megléte.

• Magyar Mérnöki Kamarai vagy Magyar Építész Kamrari névjegyzékbe vétel megléte és 5 évenkénti meghosszabbítása.

Az energetikaitanusitvany.hu oldalon megrendelt tanúsítványokat ellenőrzött tanúsítói tevékenyég végzéséhez jogosult mérnökök végzik az aktuális jogszabályok betartásával. Az oldal azért jött létre, hogy a tanúsítandó ingatlanához legközelebb eső, árban a legkedvezőbb megfelelő referenciával és jogosultsággal rendelkező tanúsítói mérnök készítse el a tanúsítványt.

• 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
• 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
• 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról
• 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
• 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról
• 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről